KIk vagyunk?
Munkatársaink
Bardócz Iván
A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok szakán végeztem, és néhány évnyi keresgélés után rátaláltam az engem érdeklő szakmára: a gazdasági újságírásra. Így dolgoztam az [origo]-nál, a FigyelőNetnél; most az ado.hu szerkesztőjeként munkálkodom.
Ferencvárosban lakom, így csak idő kérdése volt, hogy találkozzam a Ferencvárosi Közösségi Alapítvánnyal. Bár korábban kevés kapcsolatom volt a civil szektorral, gyorsan az alapítvány támogatója és önkéntese lettem. Nagyon megtetszett a közösségi alapítvány kultúraformáló koncepciója és gyakorlati működése; innen már csak egy nagy lépés volt a KözösALAPON program.
Benedek Gabriella
Benedek Gabriella vagyok, 39 éves, társadalomfejlesztő szakember. A közösségi alapítványok koncepciójával 2009-ben ismerkedtem meg, s úgy vélem, Magyarországon hiánypótló szerepet fognak betölteni ezek az új, helyi forrásból helyi kezdeményezéseket támogató független, közösségi irányítású intézmények. Emellett települési- és kisközösségekkel, kezdeményezőkkel, csoportokkal, civil szervezetekkel dolgoztam-dolgozom együtt tanácsadás és különböző értékelő- és fejlesztőfolyamatok, képzések, közösségi konfliktuskezelés illetve akciókutatás-jellegű munkaformákban.
A Foresee Kutatócsoport projektvezető munkatársa, a Közösségfejlesztők Egyesületének tagja, a Civil Kollégium Alapítvány képzője, a Gyökerek és Szárnyak Civil Fejlesztő Műhely alapító tagja, a Ferencvárosi Közösségi Alapitvány elnöke, az Európai Közösségfejlesztő Hálózat (EuCDN) Magyarországot képviselő kurátora vagyok. A szolidaritás, a közösségiség és a részvétel célértékeivel, valamint a változás tiszteletével és kiszámíthatatlanságának elfogadásával tudom jellemezni szakmai megközelítésemet.
Családommal jelenleg Budapesten lakom, a magam részéről az együttműködés és a (közös) alkotás lehetőségeit, az álmok és a tettek egyensúlyát keresem az életben.
Komáromi Mátyás
Komáromi Mátyás vagyok, 30 éves, közszolgálatra szakosodott közgazdász. Korábban az üzleti szférában tevékenykedtem, eleinte saját kisvállalkozásom építettem és vezettem, később pedig pénzügyi - finanszírozási területen szereztem újabb tapasztalatokat. 2009-ben kezdtem el komolyabban érdeklődni a társadalom- és gazdaság-fejlesztés iránt. Szakmai érdeklődésem középpontjában azóta is a nagyobb társadalmi és gazdasági struktúrák állnak, és keresem azokat a lehetőségeket, melyekkel valós hatást lehet gyakorolni a magyar társadalom és gazdaság fejlődésére, vagyis az emberek életkörülményeinek tartós javulására.
A közösségi alapítványok koncepciójával és a KözösAlapon programmal 2013-ban ismerkedtem meg, és nagyon megtetszett annak úttörő jellege, hogy olyan elhivatott csapathoz csatlakozhatok, mely Magyarországon még újnak számító koncepció alapján kívánja támogató szervezetek létrejöttét elősegíteni, katalizálni, majd fejlődésüket támogatni.
Azóta is egyre jobban megerősödök abban a hitben, hogy Magyarországon is szükség lenne közösségi alapítványokra. Úgy gondolom, hogy ezek a szervezetek hosszú távon jelentősen erősíthetik az emberek közötti összefogást, megvilágíthatják erejüket, cselekvőképességüket az őket érintő problémák kezelésében, és hozzájárulhatnak a közösségüket érintő ügyek megoldásához.
Kovács Edit
Budapesten születettem 1975-ben, ahol jelenleg is élek családommal. Szociális, kulturális, vidékfejlesztői és közösségi-, civil szakértői területen szereztem szakmai végzettséget, mely sokszínűség leginkább a dolgok komplex megismerése iránti igényemet jelzi. Szakmai munkám középpontjába a változással való munka, a megújulás feltételeinek elősegítése áll. Tizenöt évet dolgoztam közösségfejlesztőként elsősorban kisközösségek, civil- és szakmaközi együttműködések elősegítésében a Magyar Művelődési Intézet országos módszertani központ munkatársaként. 1998. óta tagja, 2011. óta elnöke vagyok a Közösségfejlesztők Országos Egyesületének, melynek kötelékében részt vettem számos közösségi kezdeményezéseket támogató országos program kidolgozásában, megvalósításában. Tanára vagyok az ELTE TáTK Közösségi és civil tanulmányok mester szaka mellett több civil képző központnak.
A közösségi alapítványokban rejlő és Magyarországon kiaknázatlan lehetőségekkel 2008-ban kezdtem komolyabban foglalkozni, s e helyi támogatószervezetek kiépülésének szükségessége azóta csak erősödött bennem. Alapító kurátora vagyok a Ferencvárosi Közösségi Alapítványnak, valamint a Gyökerek és Szárnyak Alapítványnak, mely elsődleges célkitűzése a közösségi alapítványok szakmai és pénzügyi támogatása Magyarországon.
Scsaurszki Tamás
20 éve dolgozom a civil szektorban. Előszőr a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítványban, majd az Autonómia Alapítványban dolgoztam. 1999 és 2004 között az amerikai C. S. Mott Alapítvány visegrádi országokba irányuló támogatásosztó munkáját irányítottam. 2005 óta független konzulensként számos érdekes munkában egyszerre vehetek részt: így, többek között, tagja voltam a London Metropolitan University által akkreditált Donor Development Practices c. Masters of Arts kurzust megalkotó csapatnak, vezettem a japán Sasakawa Peace Foundation Közép-Európai Alapjának értékelését, dolgoztam együtt tehetős magánszemélyekkel adományozási elképzeléseik megvalósításán. Munkámat mindig az újdonság és a járatlan út keresése és teljesítése, a közös alkotó munka értékteremtő erejébe vetett hit vezette.
1996/97-ben találkoztam először a közösségi alapítványi koncepcióval. Akkor azt gondoltam, hogy ezt nálunk nem lehet megcsinálni. Évek múltán láttam, hogy igenis meg lehet csinálni. Majd, tapasztalva, hogy rengeteg hasznot hoz a létrehozók szűkebb és tágabb körének, bele is szerettem a közösségi alapítványokba. Tehát nagyon közelinek érzem magamhoz azokat az embereket, akik első hallásra idegenkednek tőlük, de azért elég nyitottak, hogy megismerkedjenek velük.