Nyílt nap: jó kérdéseket kaptunk
Sikeres volt a pályázati kiírásunk után rendezett nyílt napunk: sokan jöttek, jókat kérdeztek, és szerencsére válaszolni is tudtunk. Kérdés-válasz-összefoglalónk következik.
Összesen nyolcan kerestek meg minket a pályázati kiírásunkat követő nyilt napunkon: legtöbbjük budapesti kerületekben (VI., VIII., XI., XIII.) fontolgatja, hogy csatlakozna újító kezdeményezésünkhöz, és közösségi alapítvány szervezésébe fogna, de volt jelentkező Érdről és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is.
Alább összegezzük a leggyakrabban felmerült kérdéseket és válaszainkat.
Lehet-e, érdemes-e csak civil szervezetekre alapozott közösségi alapítványt létrehozni? Ezt nem javasoljuk. A közösségi alapítványi koncepció lényege, hogy összehozza, együttműködésre sarkallja a helyi társadalom különböző képviselőit; az alapítvány ezt a szerepét jóval nehezebben tudja betölteni, ha csak a civil szféra felé rendelkezik bejáratott kapcsolatokkal.
Mekkora lélekszámú közösségben lehet/érdemes közösségi alapítványt létrehozni? Nehéz kérdés. Mindenképp fontos, hogy a közösség rendelkezzen megfelelő gazdasági potenciállal és elegendő civil kezdeményezéssel ahhoz, hogy ne ugyanazok a vállalkozók és magánszemélyek támogassák ugyanazokat a civil kezdeményezéseket. Egyúttal fontos, hogy a közösségnek erős területi identitása legyen. Míg az első szempont alapján növelni érdemes a közösség méretét, addig a másik alapján inkább csökkenteni. Véleményünk szerint legalább 50 ezres közösségekben van esély hosszú távon is életképes közösségi alapítvány megalakítására.
Mennyi és milyen természetű szervezőmunkára van szükség egy közösségi alapítvány elindításához? Sokra – ennyit biztosan állíthatunk. Ha a szervezőcsoport inkább több tagból áll, mint kevesebből, akkor a feladatokat jobban megoszthatják egymás közt; heti néhány óra önkéntes munka ebben az esetben is feltétlenül szükséges. A szervezőmunka sokszínű: fel kell mérni, hogy az adott közösségben kik lehetnek a közösségi alapítvány támogatói, partnerei; kivel miben lehet együttműködni, ki milyen mértékben köteleződik el a közösségi alapítvány szervezése iránt, mint ahogy azt is, milyen feladatai lesznek majd az épülő alapítványnak az adott közösségben. Támogatásunkra mindegyik feladat során számíthatnak pályázatunk nyertesei.
A közösségi alapítvány külön jogi forma-e? Milyen jogi, gazdasági, adminisztratív előírások vonatkoznak rá? Nem, ugyanazon törvényi követelményeknek kell megfelelniük, mint bármely másik alapítványnak. A civil törvény és a Ptk. is viszonylag friss jogszabály, így a mostanában alakuló alapítványoknak jut egyfajta úttörő szerep.
Mire költhető a pontosan a szervezőcsoportok munkatervének végrehajtásához felajánlott 100 ezer forint? Olyan költségekre, amelyeket más forrásból nem tudnak fedezni a szervezőcsoportok, és munkatervük elkészítéséhez, végrehajtásához szükséges.
A KözösALAPON program támogathat-e szakmailag olyan szervezőcsoportokat, amelyek nem nyernek a pályázaton? Igen, örömmel tesszük ezt: honlapunkon a koncepció, a szakirodalom részletesen megismerhető és konkrét kérdésekre is szívesen válaszolunk. Átfogó és hosszú távú támogatást ezzel együtt csak a nyertes pályázóknak van módunkban adni.
Emlékeztetőül: pályázati kiírásunkat részlesebben itt találja, a Pályázati felhívást és a Tájoló a magyar közösségi alapítványokhoz című dokumentumot a linkekre kattintva töltheti le.
